Tata-Tóváros első mozija 1911. június 8-án nyílt meg, a Tóvárosi Mozgófényképszínház a Hattyú kertben invitálta a nézőket, szemet gyönyörködtető műsorokkal és olcsó helyárakkal, az építmény 600 férőhellyel büszkélkedett, nem sokkal később már az Uránia nevet viselte. Még ebben az évben, novemberben, téli helyiségben nyitott meg a Reiner-féle házban. Az Esterházy-szállóval szemben pedig felépült egy másik állandó mozi is, az Est 1911. december 17-én nyitotta meg kapuit. A 200 fő befogadására alkalmas mozgó Noll Miklós, az Esterházy szálló vezetője kezdeményezésre nyitott meg a tata-tóvárosi nagyérdemű szórakoztatására. Idővel bővítették a férőhelyek számát.
Az Est az első világháborút sértetlenül vészelte át. 1930-ban látták el hanglejátszó berendezéssel, a hangosfilmeket hamar megkedvelte a közönség. Szintén ekkortól vetítették az első magyar filmhíradót is. 1936-ban robbanás történt az Est Mozgó gépházában vetítés közben, a 300 fős közönség nagy riadalom közepette tódult ki a moziból. A fiatal gépész, Edelkraut Béla volt az egyetlen áldozat, aki életét áldozta, tömegkatasztrófát elhárítva. Szinte az alapoktól kellett újjá építeni a mozit.
1945-ben egy év kényszerszünet következett a tatai Apolló nagymoziban, aminek okán a közönségnek Tóvárosra, az Est Mozgóba kellett járnia. 1948-ban államosították, a Komárom Megyei Moziüzemi Vállalathoz került és Tó Mozi néven működött tovább, 1949-ben újjá építették, 1958-ban szélesvásznúvá alakították át, vetítőgépeit korszerűbbekre cserélték. 1957-ben kétgépes kertmozit is építettek mellé. Az Apolló Mozgó az államosítás után a Béke Mozi nevet kapta meg, állapota a 60-as évek végére leromlott, helyette Art Kinot szerettek volna építeni a művészfilmek iránt érdeklődőknek és a nagyobb létszámú filmklubnak, ám ez végül nem valósult meg és a Béke is bezárt. A Tó Mozit ugyanakkor 1961-ben és 1967-ben is korszerűsítették, utóbbit követően 1968 novemberében nyitott meg.
A rendszerváltás után a Komárom Megyei Moziüzemi Vállalat megszűnt és az önkormányzati vette kezelésbe. Az első tennivalók az épület rendbetételén túl, presszó kialakítása a galérián és szolgáltató üzletek kialakítása volt a földszinten. 1991. május 1-én, Habsburg Ottó látogatásának alkalmával felvette a Páneurópai Filmcentrum nevet. Kamaraterem megnyitásán is gondolkoztak, ám ez végül nem valósult meg.
A filmek digitális hordozóra való átállása csak tovább mélyítette a mozik válságát, aminek következtében 2013 júniusában bezárásra kényszerült és hosszú hónapok szünete után tudott csak újra talpra állni, amikor megérkezett a Sony digitális vetítőgép. A nyitásra 2014. március 6-án este került sor a 300 – A birodalom hajnala című filmmel. Az érdeklődés szinte azonnal megugrott az előző évekhez képest, hiszen már nem kellett várni a filmekre, premierben tudták bemutatni ezeket. Kezdetben kizárólag 2D vetítéseket tudtak tartani. Egy vászoncsere és némi színpad alatti anomália megszűntetése után 2016 májusában megérkezett a 3D szűrő is. A polarizált 3D rendszerhez a szemüvegek megvásárolhatók lettek, nem kellett minden térhatású filmre külön megvenni azokat.
A mozi épülete az Ady Endre u. 21 szám alatt található, belépve az ajtón a fogadótérrel, majd a candy pulttal találkozunk, ahol mozijegyet és a büfétermékeket együttesen is megvásárolhatjuk. Mindkettőt kifizethetjük bankkártyával és készpénzzel is. A büfében pattogatott kukoricát, szószos nachost, különféle csokoládékat, gumicukrokat, snackeket, valamint szénsavas és rostos üdítőket, ásványvizet, sört vásárolhatunk.
A moziterem lépcsőzetes üléssor elrendezésű, magas háttámlás, kartámaszos, palacktartóval felszerelt, felhajtható ülésű, a gyulai Fa-Fém kényelmes fotelüléseiből áll. A hátsó sorokban páros fotelülések is vannak, amelyek a szerelmespárok intimebb mozizását hivatottak megteremteni. Az utolsó sorban kanapék és kényelmesebb fotelek vannak, nagyobb sortávolsággal. A légkondicionált és akadálymentesített nézőtér 181 fő befogadására alkalmas. A terem hangzása 7.1-es hangrendszerrel bír és a tulajdonos a plafonra is szerelt hangszórókat, amellyel előkészült egyfajta ál-Atmos hangrendszerre. Az ezüsthatású vászon 10 x 5,5 méter nagyságú, minden helyről kiváló a rálátás. Érdekesség, hogy bár karzat a mozihoz nem tartozik, a gépház mellett balra egy VIP szoba is megbújik, amelyet a teremtől egy hatalmas plexiüveg választ el. Itt egy bárszekrénnyel ellátott exkluzív kényelmű 5 bársonyfotelt helyeztek el. Innen külön áron lehet filmet nézni és külön házimozi hangrendszer van bekötve.
A gépházban már csak egy 4K felbontást vetíteni tudó Sony SRX-R320-as vetítőgép dolgozik, az analóg gépeket a digitális érkezése előtt kiemelték. A dci gépet RealD szűrővel látták el, amely a polarizált 3D rendszerben vetít a jobb és a balszemnek felváltva, a néző a szemüvegen át a két szemnek kapott információ által látja a képet térhatásúnak. A vetítőgép lelke a Doremi szerver, amelyen a filmek tárolásán túl a műsor összeállítása, előzetesek, reklámok vetítése, valamint a teremzene lejátszása is a feladatai közé tartozik. A hangtorony egy CP750-es processzorból és a hozzá tartozó végfokokból áll, ezek segítségével szólaltathatók meg a terem hangsugárzói.
A kényelmes és biztonságos online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja.